Litvánia második, egyúttal a Baltikum negyedik legnagyobb települése, lakosságszáma nem sokkal marad el a fővárosétól: Vilniusban kb. félmillióan, Kaunasban 360 ezren élnek. A két város rivalizálásának történelmi hagyománya van, olyannyira, hogy a kaunasiak mind a mai napig a saját településüket tekintik Litvánia igazi fővárosának. Sok szempontból igazuk van. Elég a térképre tekinteni: Vilniusszal ellentétben, mely kifejezetten előnytelen földrajzi pozíciót foglal el (alig 30 km-re található a fehérorosz határtól), Kaunas az ország szívében fekszik. Érinti a Varsót Helsinkivel összekötő, nemzetközi jelentőségű főút (Via Baltica), mely a fővárost majd’ 100 km-re elkerüli. Jellemző példa továbbá, hogy a legnagyobb európai fapados légitársaság, a Ryanair is Kaunasba helyezte székhelyét és nem Vilniusba. A népesség összetétele is alátámasztja ezen állítást: míg a fővárosban tíz emberből legalább négy más nemzetiségű és anyanyelvű, addig Kaunast 94%-ban litvánok lakják.
A két legnagyobb litván folyó, a Nemunas és Neris találkozásánál alapított Kaunas két dolog miatt vált nevezetessé az 1400-as évek végére: egyrészt a Német Lovagrend ellen vívott sikeres csatáiról, másrészt virágzó folyami kereskedelméről, melynek révén még a Hanza kereskedelembe is bekapcsolódhatott. A következő évszázadokban ugyanazon történelmi-demográfiai folyamatok formálták arculatát, mint Vilniusét. Ennek tudható be, hogy a 19. század végére a litvánok aránya 6% alá zuhant. Kaunas relatív többségét zsidók alkották (35%), nem sokkal megelőzve az oroszokat (26%) és a lengyeleket (23%). A németek aránya csupán 5% volt, de ők igen fontos szerepet töltöttek be a város kereskedelmi, politikai életében.
A két világháború között, amikor Vilnius Lengyelországhoz tartozott, Kaunast nevezték ki Litvánia ideiglenes fővárosává. A rendkívül színes nemzetiségi paletta 1941 után végleg kifakult; olyannyira, hogy Vilniussal ellentétben (ahol a zsidók és beloruszok kivételével azért több-kevésbé megmaradt a nagyfokú diverzitás) Kaunas rohamléptékben ellitvánosodott.
Eddigi utazásaim során számomra az egyik legkellemesebb csalódást Kaunas jelentette. Objektív szempontokat figyelembe véve be kell látni: óvárosa feleannyira sem impozáns és negyadannyira sem híres, mint Vilniusé, ugyanakkor nagyságrendekkel otthonosabb és sokkal, de sokkal barátságosabb annál. Itt nyomát sem találni a fényűző hivalkodásnak, és pont ez a visszafogottság, szolid elegancia tetszett meg benne. Habár csak néhány órám volt bebarangolni az óvárost, hamar megbizonyosodtam arról, hogy a kaunasiak nem a levegőbe beszélnek: aki az igazi Litvániára kíváncsi, annak mindenekelőtt ide, a "leglitvánabb" városba kell ellátogatnia!
1. Laisvés aléja. A 19. században kialakított, csaknem két km hosszú, nyílegyenes sétálóutca a nyáresti kaunasi korzózás elsőszámú színhelye.
2. Nagy Vytautas-emlékmű. A "Litván hatalom megteremtőjének" bronzszobra büszkén feszít a legyőzött orosz, lengyel, tatár és német katona alakja fölött.
Szent Mihály arkangyal temploma. A neobizánci stílusú épület 1895-ban épült, eredetileg a pravoszláv oroszok számára. A szovjet hatóságok bezáratták és csak 1991-ben nyitott ki ismét, azonban már katolikus imaházként.
Vilniuaus gatvé. Kaunas talán leghangulatosabb óvárosi sétálóutcája, takaros 17-19. századi polgárházakkal.
Német kereskedőcsaládok 16. századi téglaházai. A legszebb épületsor Kaunasban.
1. A Városház tér déli oldala. Kaunas szíve, vásárok, koncertek és egyéb kulturális rendezvények fő színhelye.
2. Az északi oldal. Középen az egytornyú Szent Péter és Pál-bazilika a 17. századból.
A Városház tér két szimbóluma.
1. Városháza: az 53 méter magas, gyönyörűséges épület 1543 óta áll a helyén és jelenleg a kaunasi házasságkötő teremnek ad otthont. Nem rossz...
2. Szent Ferenc jezsuita templom, kolostor és papnevelde.
1. Perkūnas-ház. A 15. századi gótikus téglaépítmény a legenda szerint egy ősi pogány szentély, Perkūnas (a mennydörgés istene) szentélyének helyén épült.
2. Vytautas-templom. A Nemunas partján álló imaház a téglagótika második legszebb emléke a vilniusi Szent-Anna-templom után.
Idő hiányában sajnos nem jutottam el további nevezetességekhez, pl. a kaunasi várhoz, a híres Ördög-múzeumba és az ún. Kliencedik erődbe. Utóbbit akár a "litván Terror házának" is nevezhetnénk: a 19. századi építményben előbb a nácik rendeztek be koncentrációs tábort, majd a szovjetek használták börtönként. Ma a budapestihez hasonlóan múzeum mutatja be az erőd sötét 20. századi múltját.
