.

Bejegyzéseim gyarapodásával a főoldal sajnos előbb vagy utóbb átláthatatlanul hosszú lesz. A jobb oldali menüsor "Blogarchívum" linkjeit használva viszont lehetőség nyílik egyetlen, egy tetszőlegesen kiválasztott bejegyzés elolvasására is.

2010. október 5., kedd

Jūrmala + hokiélet Rigában

Jūrmala, a "balti riviéra"
Nemcsak Lettország, hanem az egész Baltikum elsőszámú üdülőtelepülése, amely Rigától alig 20 km-re fekszik nyugati irányban. A névadással valószínűleg nem tökölhettek sokat, mivel jūrmala szó lettül egész egyszerűen "tengerpartot" jelent. Bár közigazgatásilag egyetlen településnek számít (56 000-en lakják), valójában 8-10 kisebb városka összenövéséről van szó, valahogy úgy, mint a Balaton déli partján. Érdekesség, hogy a városlánc déli irányú terjeszkedését jelentős mértékben korlátozza a Lielupe folyó, mely a tengerparttal párhuzamosan, attól mindössze pár száz méternyire kanyarog.
Túl sok látnivaló nincs Jūrmalában, így a holtszezonon kívül érkezőknek be kell érniük a  magányos tengerpart és a város tengelyében futó, félig-meddig kihalt sétálóutca látványával. Nyáron viszont dübörög az élet, évente százezrek érkeznek a Baltikum és Oroszország legkülönbözőbb pontjáról, hogy itt töltsék vakációjukat. E hagyomány nem újkeletű:a Szovjetunióban Szocsi után a második legfelkapottabb tengerparti üdülőváros volt Jūrmala, melyet már akkoriban hatsávos autópálya kötött össze Rigával. Állítólag itt forgatták a külföldre szánt és Amerikában is vetített szovjet filmeket, hogy büszkén mutogathassák: "lám nekünk is van autópályánk".
A standról. Szép és tiszta, valójában pont olyan, mint bármely más szépen karbantartott strand a világon. A különbséget talán a Balti-tenger vize jelenti, melynek hőmérséklete  szerény véleményem szerint súrolja az élvezhetőség alsó határát (a legforróbb júliusi napokon sem éri el a 22 fokot), ill. a víz sótartalma, ami mindössze 3%-os - a világátlag 35%. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyáltalán nem sós, szinte iható. Ennek két fő oka van: egyrészt az Egyenlítőtől való nagy távolság (sok csapadék, kis párolgás), másrészt pedig a világóceántól való elzártság (a tengerbe ömlő folyók nagy mennyiségű édesvizet juttatnak a Balti-tengerbe, ezért brakkvíz alakul ki). Utóbbi más módon is befolyásolja a Balti-tenger viselkedését: gyakorlatilag nincs árapály jelenség.


Tengerpart




Csinos nyaralók a 19. század végéről


Sétálóutca



Riga és a jégkorong
Azt kell mondjam, hogy a Jūrmalába tett kirándulás feleolyan jó móka sincs, mint egy Dinamo Riga mérkőzés megtekintése Európa egyik legnagyobb hokicsarnokában. Az Arena Riga teljes kapacitása jégkorongmeccsek idején kb. 11-12 000 fő, ami rendszerint meg is telik szurkolókkal. A helyiek szerint nincs még egy olyan város Európában, mely annyira a jégkorong bűvöletében élne, mint Riga. És való igaz: itt minden a hokiról szól. Ha meccs van, nem lehet olyan kocsmát, éttermet találni, ahol ne közvetítenék élőben a derbit, de még a szupermarketek polcain porosodó  TV készülékek is az Aréna eseményeit mutatják. A boltban mindenféle, Dinamo Riga emblémával ellátott termék kapható, legyen az üdítőital, sajt, chips vagy a csapat hivatalos meze. A mérkőzés sokak számára családi program. Így nem kell csodálkozni, ha a hároméves copfos kislánytól kezdve a hetvenéves nagypapáig-nagymamáig, és a kigyúrt, agyontetovált vezérszurkolótól kezdve a magassarkúban tipegő plázacicákig mindenki ott szorít a csarnokban.
A ligáról. Néhány évvel ezelőtt indult a KHL (Kontinental Hockey League) nevű jégkorongbajnokság, melynek keretein belül Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán legjobb csapatai mérük össze erejüket, illetve ott találjuk az indulók közt a lett Dinamo Rigát is. Az észak-amerikai NHL után a világ második legjobb hokibajnokságáról van szó, ahol a rigaiak erős középcsapatnak számítanak. Ami fontos és megkerülhetetlen: a Dinamo Rigának való szurkolás itt egyet jelent a lett nemzeti érzés kinyilatkoztatásával, főleg az örök ellenség, az orosz csapatok elleni derbieken (annál is inkább, mert a Dinamo Riga csapatában szinte kizárólag lett játékosokat találunk). Másrészt pedig a rigaiak  keble csak úgy dagad a büszkeségtől, hogy ők képviselik Európát ebben a grandiózus Eurázsiai küzdelemsorozatban; nem véletlenül találunk például .eu -t a csapat hivatalos honlapjának címében.
A hangulat félelmetes, a show pedig fergeteges. Szumma-szummárum kihagyhatatlan program  és ami nagyon fontos: mindenkinek (nemcsak a sportbarátoknak) garantáltan életreszóló élmény!

Arena Riga

Pillanatképek a Dinamo Riga - SKA Szentpétervár debiről.

 

A hangulatfelelős - szép szál legény. :)




És végül néhány rövid videó.
1. Szokásos show a meccs előtt. (Ezt nem én készítettem, de remélem jól visszaadja a hangulatot.)


2. Pályán a Dinamo Riga - ahogy én láttam.


3. Hokimeccs közelről.


4. Rövid szünet.


5. Gól után.

2010. október 3., vasárnap

Lettország története 8 percben - gyurmafilm



Annyira édes, hogy megérdemel egy külön bejegyzést. Sajnos nem sikerült magyar feliratot készítenem hozzá, így jobb híján itt vagyok kénytelen kommentálni a történetet. Jó szórakozást! :)

- Pogány lettek.
- 1201: német hódítók, Brémai Albert megkereszteli a Baltikumot.
- 1577: orosz hódítók, Rettegett Iván uralma.
- Lengyel hódítók, a katolikus vallást erőltetik a lettekre.
- Luther Márton: reformáció, a lettek evangélikusokká válnak.
- 1700: svéd hódítók, XII. Károly
- 1721: orosz hódítók, I Péter: "ablak Európára, tetszik ez nekem!", majd Nagy Katalin.
- 1917: Lenin, a lettek többsége kezdetben szimpatizált a szocialista eszmékkel.
- I. világháború: orosz, német, majd szovjet megszállás.
- 1918: független Lettország.
- 1940: első szovjet okkupáció.
- Náci megszállás.
- Második szovjet okkupáció.
- Sztálini idők.
- 1961: Hruscsov: "le a személyi kultusszal!"
- Brezsnyev, Andropov, Csernyenko, Gorbacsov. Tüntetések a szabadságért.
- 1991: független Lettország
- 2???: "Ne zavarjatok!"